|
A máriagyűdi kegyteplom melletti ferences rendház 1739-ben a hívek adományaiból és a Batthyány-család támogatásával épült, barokk stílusban. A rend 1950-es megszüntetése után szociális intézményt rendeztek be az épületben. A kolostort a Pécsi Püspökség 2003-ban felújította és átalakította zarándok fogadó-központtá Domus Mariae Zarándokház néven.
A Domus Marieae Zarándokházról képek és információk láthatóak itt. |
|
A horvát határtól néhány kilométerre, a megye legdélibb városkája. Látnivalói közül a legismertebb a XVIII. századi külsővel a város fölé magasodó vár, mely az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya.
|
|
Ide egy hosszabb lélegzetvételű anyag kerül...
SZERKESZTÉS ALATT.
Addig is lássunk néhány képet a várról! |
|
A siklósi református egyház a helyi hagyomány szerint egyidős a magyarországi reformációval.
Az igen hiányos dokumentumok szerint Siklós első református lelkipásztora Siklósi (vagy Szilvási) Mihály volt, aki egyes vélekedések szerint a város szülötteként költözött Újhelyre - a mai Sátoraljaújhelyre -, amely Siklóshoz hasonlóan Perényi-birtok volt akkoriban. Ott 1522-ben már református szellemben hirdette az igét, és ezután munkálkodott Siklóson.
|
|
Siklóson a XV. században telepedtek le a szerbek és 1738-ban a hívők adakozásából templomot emeltek, melyet leégése után 1783-ban a mai alakjában építettek újjá.
|
|
|
A dzsámit építtető Malkocs klisszai szandzsákbej volt, és 1565-ben halt meg.
Siklósi dzsámijának pontos idejét nem ismerjük, de az alapító személyének ismeretében annak létesítése az 1543-1565 közötti időre szűkíthető le.
A dzsámi restaurálása 1994-ig tartott, s olyan jól sikerült, hogy 1993-ban elnyerte az Europa Nostra díjat, melyet minden évben valamely építészeti emlék kiemelkedő helyreállításáért ítélnek oda.
|
|
Győdő (Eudu) kun vezér telepszik meg a templom helyén.
Róla kapja ez a hely a Győd, Jud, Güd, Gyüd majd a Máriagyűd nevet. Itt húzódik a forgalmas Pécs-eszéki régi római út.
A templomdomb alatti forrásnál, mely még ma is ad vizet, sokan megpihennek.
Fatönkre állított Mária-szobor áll itt. Kegyelettel veszik körül. 1006. A pécsváradi bencés atyák kőkápolnácskát emeltek a szobor fölé.
|
|
Kossa Dániel gyűdi lelkipásztor 1817-es feljegyzései szerint a mai Siklós-Máriagyűdön, a későbbi kegytemplom helyén korábban református fatemplom állt, amelyet 1680-ban, Naszvadi András prédikátorságának idején vettek el a kálvinistáktól.
|
|
A Siklóson és környékén megtalált régészeti leletek szerint mintegy harmincezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén mamutvadász emberek éltek ezen a tájon. A kedvezőbbé vált éghajlat hatására nyolcezer éve a mai Földközi-tenger környékéről vándoroltak ide az első földművelők, a Kőrös-Starcevo kultúra képviselői.
|
|
A város barokk plébániatemplomának felújítása során fény derült a templom középkori eredetére és napvilágra kerültek a szentélyben található középkori freskó festés nyomai.
A római katolikus plébániatemplom a siklósi várhegy délkeleti csücskében, az 1540-ben épült Perényi-bástya védelmében áll a hozzá délről csatlakozó egykori kolostorral együtt.
|
|
|
|
|
|
