A horvát határtól néhány kilométerre, a megye legdélibb városkája. Látnivalói közül a legismertebb a XVIII. századi külsővel a város fölé magasodó vár, mely az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya.

A mai város helyén a rómaiak katonai telepet hoztak létre Serena néven. Az erődöt először 1190-ben említik oklevélben. XIII. században a Botond törzséhez tartozó Kán nemzetség Suklosi családjának birtoka a terület, a déli kastélyszárny román kori ablakai idézik fel ezt a kort. Az első hivatalos okirat 1294-ből származik.

Ettől kezdve a magyar történelem legjelentősebb családjainak volt birtokközpontja és székhelye. 1394-ben a Garai család tulajdona lett a vár, ami évtizedeken át tartó fejlesztést, építkezést hozott. Erről az időszakról a gótikus szárny és a gazdag gótikus boltozassál épült várkápolna - Magyarország egyik legszebb ilyen emléke - tanúskodik. 1401-ben itt tartották fogva öt hónapig Zsigmond királyt. 1515-től a Perényiek építkeztek a várban, nekik köszönhetőek a reneszánsz átalakítások. Perényi Imre felesége volt Kanizsai Dorottya, akinek szobra a várárokban áll. (Kanizsai Dorottya és férje temettették el a mohácsi csata elesett katonáit.)

Az oszmán hódoltság alatt a törökök erődnek használták a várat. A külvárosban mecseteket építettek, Evlia Cselebi gyakran túlzó leírásai szerint hetet is. Ezek közül is kiemelkedett a rózsaligettel övezett Malkocs bej dzsámi (Vörösmarty u.). Építtetője, Malkocs klisszai szandzsákbej volt. Az építkezés idejét a kutatók az 1543-1565 közötti időre datálják. Egykor minaréja volt, íves kupola fedte. Belső terében az akusztika javítására agyagkorsókat, edényeket falaztak be párosával csoportosítva.

A terek kiképzése rendkívül változatos, szembetűnő a téralakítás, a falfülkék formai gazdagsága. Az építkezés formai megoldásai a balkáni török épületekkel mutatnak rokon vonásokat, hasonlóan a többi Magyarországon feltárt dzsámihoz. A dzsámi rekonstrukciós programja a magyar műemlékvédelemben példaértékű. A helyreállítási munkák elismeréseként 1992-ben a műemléket a nemzetközi Európa Nostra-díjjal tűntették ki. Belső elrendezése megfelel a muzulmán előírásoknak, így vallási szertartások, kulturális programok, hangversenyek megrendezésére.

A török uralom alól a Habsburgok és a Szövetséges Keresztény Liga seregei szabadították fel Siklóst, így az császári birtok lett, majd gróf Eneas Caprara császári tábornok kapta meg adományként. Ennek köszönhető, hogy később Lipót császár kivételt tett Siklós várával, amikor nem pusztíttatta el, mint a többi magyar végvárat. 1770. május 4-én II. József is látogatást tett a városban, hogy találkozzon ifjúkori nevelőjével, gróf Batthyány Károllyal. A XVIII. században a Batthyány család barokk stílusban átalakította és kiegészíttette a várat, ahol ma börtönmúzeum és kőtár mutatja be az egykori vári életet.

NÉHÁNY KÉP A MAI SIKLÓSRÓL, KATTINTSON IDE!